Zeusz és Héra, ilyen egy esküvő, ami az égben köttetett

Zeusz és Héra, ilyen egy esküvő, ami az égben köttetett

Tudtad-e vajon, hogy léteznek olyan vallások, ahol gyakorlatilag mindennek megvan a maga istene – még a házasságnak is? Közülük talán a legismertebb – de mindenképp egyik legszórakoztatóbb – az ókori Görögország többistenhitű mítoszvilága. A házasság istennőjének sorsa egyúttal előrevetíti a még ma is létező különbséget férfi és nő hozzáállásában a háztartási hűség iránt. Ismerkedjetek meg Hérával, az istenek között is legnagyobb Zeusz feleségével, egybekelésük és házasságuk legpikánsabb történeteivel! Nézzük tehát mit tudunk Zeusz és Héra kapcsolatáról.

Zeusz és Héra

Zeusz és Héra

Zeusz és Héra – az ellentétek vonzzák egymást?

A görög főistenházaspár kapcsolata bonyolultabb, mint gondolnánk: eredetileg ugyanis testvérek voltak. Ez azonban abban az időben egyáltalán nem jelentett akadályt az intimebb kapcsolat létesítéséhez. 🙂

Héra egy konzervatívabb, a szabályokat mereven betartó típus volt.  Ezzel szemben Zeusz főistenként szinte bármit megtehetett – és meg is tett, minden aggály nélkül. Anyja, Rheia, jobban ismerte gyermekét, mint bárki más. Előre látta, mennyi bajt és szomorúságot fog okozni fia csapodársága, éppen ezért meg is tiltotta fiának, hogy megházasodjon. Aki erre mi mással reagált volna, mint azzal, hogy erőnek erejével legyőzte anyját, és ment a maga feje után.

Szerelmi kalandjait megszámolni is lehetetlen. Szeretett halhatatlant, halandót, istenként és emberként – sőt, gyakran valamilyen állat formájában, de akár még (arany)esőként is…

Az sem jelenthetett jó óment Hérának, hogy Zeusz előző feleségétől egy jóslat miatt gyorsan megszabadult: egyszerűen lenyelte…

Héra talán ugyancsak megsejthetett valamit jövendőbelije csapodár természetéből, mert eleinte (olyan 300 évig) igencsak vonakodott viszonozni Zeusz udvarlását. Zeusz pedig mindent bevetett: különböző élőlények formájában látogatta egyre, míg végül a megtépázott kakukknak Héra nem tudott ellenállni. Ez lett a veszte.

Az esküvő istenekhez méltóan gazdag dínomdánom volt, természetesen “a hegyek csúcsán”: minden isten vitt nekik valamilyen pompás ajándékot. Így például közös nagyanyjuk, Gaia, a Föld istennője aranyalmákat termő fát ajándékozott, melyet Héra szigorúan őriztetett a kertjében.

Zeusz és Héra

Zeusz és Héra

Héra és Zeusz házasságának legnyugodtabb és legboldogabb eseménye nászéjszakájuk volt, melyet Szamosz szigetén tartottak. Igaz, mintegy 300 évig tartott, ami számunkra nem kevés idő, ám a halhatatlanoknak egy röpke, múló pillanat csupán.

Innentől kezdve viszont Héra házassága gyakorlatilag pokollá vált. Míg ő mindent megtett a hűség érdekében – aki szemet mert vetni rá, könyörtelenül megbűnhődött – Zeusz minden lehetőséget megragadott, hogy megcsalhassa. Férje mindenek ura volt, csodálkozhatunk-e hát, hogy haragja azok ellen fordult, akik Zeuszé lettek, akár önként, akár erőszak által? Ettől persze ez a hozzáállás még nem lesz szimpatikus, ezért az ókori görögök nagy része kellemetlen, házsártos figurának tartotta.

Héra, a házasság istennője

Héra

Héra

 

Nemcsak a házasság, de a szülés és a gyermekáldás is felelősségi körébe tartozott. Ő védi a házasság szentségét, és az a nász, amire nem adja áldását, boldogtalan lesz.

Bár lehet, hogy sokak számára nem túl vonzó jelenség, ennek oka leginkább az lehet, hogy a görögök számára ő nemcsak egy – mégoly gyarló – istennő volt. Inkább egy sors megtestesítője. Egyik állandó jelzője a “tehénszemű”. Az általános elképzelés szerint azért, mert a tehenek szeme gyönyörű, és ez volt kedvenc állata is. Szerintem pedig inkább azért, mert egy ilyen szem oly kifejező és mindig benne lapul a szomorúság. Mintha ő szenvedne helyettünk, hogy mi itt a földön meg tudjuk találni a házastársi boldogságot.