Esküvői illemkódex 1. – házasulandóknak
3 kérdés-válasz +1 jótanács a meghívottak kapcsán
Manapság a lázadás a legkonformabb viselkedésforma. Olyan időket élünk, amikor gyakorlatilag minden ki nem mondott szabály áthágható. Legyen szó bármilyen eseményről, vannak íratlan rendelkezések – amelyek igazából ránk vannak bízva, hogy betartjuk-e vagy sem.
Az esküvő hasonlóan tipikusan ilyen alkalom. Lehet lázadni, de a szabálykövetők teljesen hagyományosra is alakíthatják, beállítottságuk szerint. Persze vannak átmenetek is, nemcsak a két szélsőség. A következőkben olyan „irányelveket” mutatunk be, amiket ideális esetben azért érdemes a kölcsönös udvariasság jegyében betartani. Elsőként a házasulandó felek számára adunk néhány jó tanácsot.
Esküvői illemkódex házasulandóknak – a nagy esemény előtt
Hogyan tudassuk ismerőseinkkel a nagy döntést?
Most, hogy a virtuális valóság lassan túlszárnyalja az offline létet, sokan hajlamosak elfeledkezni az utóbbiról. Így fordulhat elő, hogy olyan ismerősök, akik elég közel állnak hozzánk, csak a Facebookról értesülnek a nagy hírről. Ez pedig, lássuk be, nem igazán elegáns megoldás. Ezért javasoljuk, hogy a fontosabb rokonoknak, barátoknak először – lehetőleg személyesen – áruljuk el a titkot, és csak ezt követően jelenjen meg az idővonalunkon a családiállapot-változás.
Kit hívjunk meg, és kit nem kell?
Ez egy nehéz kérdés. Az például egy általános szabály, hogy akik részt vettek a leány- vagy legénybúcsún, azoknak az esküvőn is ott a helyük. De ezt talán nem is nehéz betartani. Elvégre a búcsú pont egy olyan esemény, amire eleve csak a hozzánk tényleg legközelebb állókat hívjuk meg.
Amit viszont igencsak nehéz megúszni, az a szűk családi kör. Őket mindenképpen ajánlott meghívnunk, de a távolabbiak esetében már nem kell ezt ilyen szigorúan venni. Azt pedig, hogy ki számít „szűk” rokonságnak, a kapcsolat személyessége, és az érintkezés gyakorisága határozhatja meg.
A munkahelyi és baráti kör pedig már jóval lazább. Nem feltétlenül kell például a főnökünket meghívnunk, ha nem érezzük különösebben közel magunkhoz. Persze, ha úgy érezzük, hogy a meghívás befolyással lehet a későbbi pozíciónkra, akkor érdemes elgondolkodni rajta…
Mit tegyünk, ha valaki szeretne részt venni, de mi nem kívánjuk a jelenlétét?
Nem könnyű a helyzet, ha egy rég nem látott ismerős/kolléga, aki hallott az esküvőnkről egyszer csak felbukkan, meghívást kérve. Ilyenkor a legegyszerűbb, ha nem hímezünk-hámozunk. Tudtára kell adnunk, hogy ő már nem fér bele a keretbe. Persze ezt is lehet finoman körítve tálalni. Mondjuk például azt, hogy a helyek száma sajnos véges, és már a közeli rokonok, ismerősök betelítették.
És a végére egy fontos, bár soha ki nem mondott alapszabály, amit tényleg érdemes betartani:
+1. Az esküvőn részt vevőknek az esemény során ne kelljen semmiért fizetnie.
Ez azt jelenti, hogy ha például van italbár, akkor az ottani fogyasztást is a házasulóknak illik állnia. Érdemes tehát előre belekalkulálni a büdzsébe ezt a költséget is.
Ám ha például messze tartjuk az esküvőt, és ezért az ott alvás is opció, akkor érdemes ezt a meghívóban előre jelezni. Hiszen az eljutás benzinköltsége is a résztvevők kontójára megy, így a szállásdíjat sem nekünk kell állni. Ennek ellenére fontos, hogy a vendégek számára ez ne a nagy napon okozzon meglepetést…
